Forró éjszakák

Vágyom Rád...

Messze vagy. Hiányzol. A hiányod úgy éget, mint csókjaid az utolsó randevúnkon. Perzselt a bőröm, minden porcikám kívánta, még… még…  sose hagyd abba. Az a szemtelenül kisfiús vigyor, ahogy megkérdezted: szabad? Persze Te még csak mellém ülni akartál (legalábbis egyelőre), de szemedben már ott csillogott a kérdés, kajánul: – Hazakísérhetlek? És én gondolatban már téptem […] Tovább

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!